Elég hamar már fent voltam és az órát vizsgáltam. Felöltőztem és
kontyba kötöttem a hajam. Mivel elég kipihent voltam úgy döntöttem, hogy
megnézem a többieket. Halkan lebattyogtam a lépcsőn majd befordultam a
konyhába.
A-jó reggelt Sara!
Kell segítség?- Kérdeztem Sara-t mivel körülötte a konyha olyan volt, mint egy csatatér.
-Nagyon jó lenne köszönöm!
Az edényeket beraknád oda?-Mutatott egy szekrénybe én pedig már ott is voltam.
-Tudod, a házban
soha se segít senki. Paul dolgozik, Max és Harvey nyöszörög, ha megkérem.
Tilly kicsi még hozzá , Leo-t pedig még alszik.-Ecsetelte szomorúan. Az
edényeket vissza "varázsoltam" helyükre, felporszívóztam, felmostam
majd a reggeli készítésben is segítettem.
-Hú, köszönöm a segítséget!-Hálálkodott
Sara.
-Semmiség!-Legyintettem.
A fiúk most vonszolták le magukat csodálkozva körbenéztek majd rám.
-Nem reggelizel?-Kérdezte
Leo.
-Nem már ettem.-
Mosolyogva ki mentem az udvarra írni, de két mondat után teljesen
megzavarodtam. Már nem volt ihletem.
-Még nincs, iskola
akkor mit írsz?- Jött a hang mögülem. Gyorsan becsaptam a kis füzetet és rá
néztem a mögöttem álló srácra, Harvey volt az.
-Annyira nem fontos!
Egy pillanat-A zsebembe nyúltam a telefonomért. Sms-em jött Colin-tól.
-Kiment a fejemből!-Ugrottam
fel a kerti asztaltól majd megcéloztam a házat.
-Várj! Mi van?
-Ohh tényleg
nektek is jönni kell.-Húztam el a szám szélét.
-Hova kell mennem?
-Figyu eljönnétek velem...
-Nem nem nem nem
tegnap felajánlottam akkor nem kellet most miért kéne?
-Na, jó anyukád
nem enged el egyedül.- Néztem rá csalódottan.
-Pillanat. Ikertanács!
-De nekem most
nincs időm erre!-Hiába bement a házba. Na, mindegy mivel rettenetesen szép
napunk volt fogtam magamat és lecseréltem a pulcsimat.
Miután ezzel
megvoltam lesiettem a lépcsőn.
-Sara nem mehetnék
el egyedül?
-Nem a fiúk
mindenképp menjenek veled!
-De nem akarnak.
-Nincs olyan, hogy
akarnak-e vagy nem-Nos igen olyan pimasz mosoly jelent meg az arcomon hogy még
egy betörő is meglepődne, ha látná. Micsoda hasonlat!
-Mindjárt szólok,
nekik addig vedd fel a cipőd.
-Okés!- Nem kellet
kétszer mondani belebújtam bordó fehér színű sportcipőmbe.
Óriási vigyorral léptem ki a házból. Már csak a fiúkat vártam.
-Mehetünk?-Kérdezték
kevésbé boldogan.
-Hát persze!-Elmondtam
hol találkozunk Colin-al. Indulás előtt megkaptuk a ne beszéljetek akárkivel,
ne fogadjatok el semmit senkitől.. stb. Egyszer szálltunk buszra és olyan 5
percet kellett sétálnunk. Egy nagyon nagy térre értünk ahol nyüzsögtek az
emberek körbe pillantottam. Colin vadul integetett. Elindultam felé mögöttem az
ikrek. Colin-t óriási öleléssel köszöntöttem.
-Hello
!
-Szia! Hát ők?
-Ő Max, ő pedig
Harvey- Mutattam be a fiúkat.
-Vagy úgy.- Colin
legalább 1 percig őket tanulmányozta majd felszegte állait és rám nézet. Kissé
megijedtem.
-Colin rendben vagy?
-Ohh hát persze
csak hoztam neked valamit.
-Mit? - ugrottam
mellé
-Ezt!- Lobállt
előttem egy gyönyörű nyakláncot, amin egy A betű ékeskedett.
-Huh, ez pompás! Rakd fel.-Mosolyogtam és
ugrándoztam vidáman. Az ikrek kevésbé voltak vidámak. Ha Harvey szemei
villámokat szórnának vagy egyéb lézer sugár vagy ilyesmi, akkor drága Colin
barátom már nem élne. Max csak látványosan unatkozott TÚL látványosan. Colin
fuu neki folytonos hangulat ingásai voltak kezdtem unni a helyzetet. Több
dologról esett szó és még a mellettem vagy mögöttem unatkozó srácok egyenesen
nem vájtak lyukat a hátamba akkor kő, papír, ollóval vagy épp dúdolással
ütötték el az időt. Egész jó fél óra volt!
-Na, megyek, mert
le késem a vonatott, szia.. sziasztok!-Javítottam ki magát. Én is elköszöntem
majd indultam is volna.
-Seggfej
Colin.-Sziszegte mögöttem valaki alig hallhatóan.
-Ha azt hiszitek,
hogy kérdőre vonnom melyikkőtök mondta.. akkor nagyon tévedtek tudom melyikkőtök
volt!-Jelentettem, ki de én már halhatóan. Ekkor behúzták a nyakukat és úgy
battyogtam most már mellettük. "Otthon" 3 felé váltunk mindenki ment
a maga útjára. Jobb is így! Nem hazudok, ha azt mondom rosszul eset, hogy nem
igazán vannak barátaim. Az ablakhoz ültem egy könyvel a kezemben a kis herceg
óriási kedvencem kis korom óta. Velem nem babázni kellett, hanem olvasni nekem,
mégpedig ezt a könyvet.
Az eső kezdet el
esni az igazi Angliai időjárás! A testem kissé melegebb lehetett, mint kellett volna,
kit akarok becsapni lángoltam.
~Lehet, beteg vagyok?~Tettem fel magamnak a kérdést. Semmi
kedvem sajnáltatni magam és még az is benne van a pakliban hogy 4 nap múlva
iskola. Anyával beszéltem egy keveset közölte velem, hogy a balett
tanárom elküldte mit szabad ennem és mit nem. Leo szaladt be a szobába.
-Szia Amy kész a
kaja jössz?
-Igen
megyek-Álltam fel és vele együtt lementem a lépcsőn. Sajnos hamburger
volt de én azt nem ehetek.
-Amy szereted a hamburgert?
-Igen, de nem
ehetek.- Mondtam szomorúan.
-Fogyókúra? -Nézet
rám csodálkozva Paul.
-Balett tanárom
nem engedi.
-Ohh akkor
csinálok salátát
-Ne nem kell. Nem
igazán vagyok éhes
-Valami baj van?
-Semmi gond!
Minden rendben, de most felmegyek.
-Ahogy
gondolod.-Vonták meg a vállukat én pedig felsiettem az ideiglenes
kuckómba. Az ágyra ugrottam és telefonoztam, de ezt hamar meguntam.
-Csak ne
unatkoznék így!-Sóhajtottam egy nagyot és a plafont kezdtem el nézni. Szemeim
már majd nem lecsukódtak, de valaki rám írt. Oda nyúltam a telefon ért és gyors
feloldottam a feloldó mintát.
Ismeretlen: Mikor jössz?
Én: Ohh ismerjük egymást?
Ismeretlen: Nem
Lisa vagy? O.o
Én: Figyelj, ha szívatsz,
most hagyd abba!
Ismeretlen: Nem
szerintem félre néztem. De akkor te kivagy?
Én: Közöd?
Ismeretlen: Ne
legyél flegma! Az én becsületes nevem Aaron Headland tied?
Én: Egy kérdés.
Miért érdekel nem is ismerlek!
Aaron: Na, kérlek
♥. Akkor azt mond el hány éves vagy!
Én: Neeem!
Aaron: Akkor küldj
képet!
Tilly bejött és
mosolyogva rám nézet.
-Szia Amy! Jössz teázni?
-Egy pillanat
addig teríts meg!
-Rendben!
Én: Na, jó én mentem!
Aaron: Ne menj! Kérlek,
unatkozok, és nem Tudom Lisa-t elérni!
Én: Ha van
barátnőd minek zaklatsz ?
Aaron: Akkor lány vagy ugye :D ?
Én: igen de miért is mondom el ?
Aaron: Tudom, hogy
meg akarsz ismerni!
Én: Ha elmondom,
hogy hívnak, békén hagysz?
Aaron: Egy időre:).
Én: Legyen Amy!
Aaron: Szia Amy!
Azon a napon nem
jött több üzenet tőle talán nem is baj! De valahogy örültem, hogy rám írt kissé
megborzongok tőle. Tilly-vel teadélutánoztunk majd rá jöttem, hogy ma csak egy
salátát ettem, na, mindegy. Lefürödtem és bele bújtam a pizsimbe.
-Amy itt vagy?-Hallottam
Max hangját.
-Persze
gyere!-Mondtam és ő belépett. Végig mért majd rám nézett.
-Ő azt akartam mondani,
hogy.. ja, igen bocsi talán nem voltunk olyan kedvesek Colin-al de nem volt
szimpi.
-Semmi baj!-A
telefonom zörgött üzenetem jött feltételezem Aaron-tól..
-Colin az?-Kérdezte
és gyanakodva nézet a készülékre.
-Nem. Egy gyerek
zaklat.-Legyintettem
-Lerázzam?
-Nem szükséges.-Nevetem
ezután csak beszélgettünk aranyos volt be kell, hogy valjam ő rendes éd
normális velem. Miután ki ment megnéztem mit írt a drága mivel lenémítottam a
telefonom. 7 üzenet aggódott?
Aaron üzenetei:
Aaron: Na hogy van
a szépséges Amy kisasszony?
Aaron: Azt
beszéltük egy időre mész el nem?
Aaron: Hé, ne kínozz,
kezdek megijedni.
Aaron: Ugye direkt
csinálod!
Aaron: Pedig még
bókoltam is :(szomorú vagyok.
Aaron: Van barátod
mi?
Aaron: Nincsenek
rossz szándékaim! :/
Aaron: Jól van jó,
ha nem akarsz beszélgetni....
Ez az üzenet most
érkezett
Én: Bocsi el
felejtettelek. :D
Aaron: Csak ennyi
hogy lehet engem elfelejteni? Heeee! Amúgy is van barátod vagy mi? Kivel voltál?
Én: Csak egy 6
évessel teáztam. De nem hiszem, hogy az anyám vagy az apám vagy, hogy kérdezősködj,
de amúgy meg alig ismerlek, miért érdekel ?
Aaron: Csak vicces
az, ahogy megismertelek.
Én: De van
barátnőd nem? Vagy akkor ki az a Lisa?
Aaron: A húgom:,D.
Hé, mit szólnál, egy játékhoz kérdezek, te válaszolsz és fordítva is?
Én: Tőlem.
Aaron: Ok én
kezdek. Hány éves vagy?
Én: 14 te?
Aaron: 16, ha
idősebb vagyok: D. Hol élsz:
Én: Per pillanat Londonban,
de amúgy Ausztrál vagyok. És te:
Aaron: Ausztrál
vagyok azon belül Brisbane. Oké akkor Küldesz képet magadról? *-*
Én: Nem felejtsd el!
Aaron: Okés akkor
mást kérdek miért jöttél el?
Én: Elég mára a
kérdésekből inkább menj aludni én is úgy teszek!
Aaron: Ilyen korán?
Én: Éjjeli bagoly
vagy mi!
Aaron: Az, na, jó
menj aludni apróság *3* :3 !
Én: Héé nem vagyok
apróság!
Aaron: Álmodj velem!
Én: Nem akarok
rosszat álmodni! :,D
Aaron: Nagyon
vicces vagy! Na, jó éjt!
Én: Tudom, szia!
Hey Guys!
Tudom nem lett olyan hosszú és elég későn hoztam,
de nézzétek el! Amikor tudom, hozom a kövit!!! Ölel mindenkit! Luca
Ford
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése