Ma kellemes éneklésre keltem. Ki másztam az ágyból majd a hang irányába mentem.
-"Look through my mind can you see us both dancing in the rain Nobody stopping us from looking insane Crying."- Ismerem ezt a dalt már vagy ezerszer végig táncoltam. Benyitok a szobába és kérdőn nézek az éneklő ikrekre.
-One More Day In Love.-Éneklem én is az utolsó sort mire rám néznek.-Ti raktátok rá a telefonomra ezt a zenét ugye ?
-Igen.-Feleli Max. Bólintok, majd a hangjukat kezdem el dicsérni.-De nektek nem baj hogy én erre táncolok?
-Nem, sőt örültünk neki.-Ecsetelte Harvey.-De öltözz, mert vár a suli.
-Tényleg ma péntek van.-Ezzel a mondatal meg a menő pandás piszimmel kimentem a szobájukból. De mivel ez egy különös nap. Ma van Aaron szülinapja és mivel borzasztóan nagy képregény fan így hát alkalmazkodtam.
Gyorsan egy tükör selfi és már küldtem is a szülinapi képet és köszöntőt.
Én: Boldog szülinapot kívánok! Ma küldöm az ajándékot. Remélem szép és örömteli napod lesz. Ja és remélem, tetszik a szettem: D! Amy.
Aaron: Nagyon szépen köszönöm. Amúgy meg nagyon csini vagy !
Én: Köszi. Na, megyek, majd beszélünk még !
Aaron: Minden kép, szia !
Mosolyogva léptem be a fürdőbe és gyorsan elkészültem. Kinéztem az ablakon és azonnal elment a kedvem. Az eső elkezdett szakadni a szél pedig úgy fújt mintha muszáj lett volna. Ok akkor szoknya kizárva. Így hát lecseréltem a szoknyámat egy fekete nadrágra és úgy hagytam el a szobámat. Sietősen befontam a hajam és gyorsan elraktam a reggelimet is. Futva még felkaptam a cipőmet és a kabátomat és nem utolsó sorban még a két táskámat. Az egyik a tanszereimet és könyveimet tartalmazza a másik pedig a balett cuccomat. Bepattantam a kocsiba a többiek még nem voltak ott így Paulra mosolyogtam.
-Jó reggelt! Figyelj, nem tudnál ma elvinni balettra?
-Neked is jó reggelt! De majd megpróbálok érted menni.
-Te vagy a legjobb. Ma fél órával tovább lesz tartva azt mondta a tanárom.
-Értem.- Igen koreográfus próba és válogató. Meg érkeztek a többiek majd elindultunk. A suliban belépve nyüzsgés fogadott csak a szokásos reggeli rohanás. Előttem a 11.c ment a tanárok pedig fejüket fogva kezdték őket szidni. Ohh hogy én hogy imádom a pénteket.11.c röhögve tovább ment a diákok pedig vegyes érzelmekkel léptek arrébb. Hírnév, na, az nekik meg van. Beléptem a terembe. Connor és bandája 8 perces késéssel érkeztek.
-Csókolom!-Kiáltotta Nate. Mire felnevettünk. A tanár egy szúrós pillantással írta be a késést majd gyorsan a helyére parancsolta az érkezőket. Miután ki csengettek Connoral az oldalamon battyogtam ki. Leültünk a padra majd mesélni kezdett. Nate és Molly is hamarosan körénk álltak és együtt nevettünk. Elég zűrös egy társaság, de valójában nagyon jó fejek. Bridget ma nem olvasott mellettem és Odett is került. A szünet felénél járhattunk mikor még is oda jöttek.
-Elrabolom egy kicsit.-Mondta Odett és elráncigáltak.
-Ömm minden oké?
-Kivivtad a kosár csapat figyelmét. Még a pláza cicák is rád vagy is rátok figyeltek!
-Ezt hogy érted?
-Logan megkérdezte, hogy ki az a dögös csaj az újoncokkal. Erre Matt mondta, hogy ki vagy. A fiúk mellett ácsorgó lányok felhorkantak. A srácok pedig jobban megnéztek maguknak.-Teljesen ledöbbentem. Megnéztek maguknak? Héé nem egy eladó állat vagyok!-De még nincs vége! Mikor Matt-et elhívta egy tanár helyette Mark érkezett, aki megkérdezte mi a téma majd mikor közölték, hogy te ő határozottan válaszolt, hogy "Chris mielőtt még rá vetnéd, maga közlöm ő az enyém!".- Arcom színe vörös lett "ő az enyém!" Hangoztak a fejemben Bridget szavai. Odett át ölelt.
-Mi a franc volt veled az elmúlt két napban? Csak a telefonodat szorongattad és Connor volt az, aki meg nevettetett. Mit tett veled?-Megsimitotta hajamat. Bridget is megölelt. Képtelen voltam a szemükbe nézni inkább a cipőmet bámultam.
-Elég, ha annyit tudtok megbántott és nem szeretnék vele beszélni!
-Na, jó! Elég ebből a legjobb barátnőm vagy és mindent elmondtam neked. Te nekem miért nem beszélsz? Esküszöm és bár Odett nevében nem szólok, nem ugrok neki becsszó -Fejezte be monológját Bridget. Igaza van muszáj lesz elmondanom.
-Három napja Mark megbántott. Igazából csak annyi történt, hogy közölte, hogy fogadott a kosár csapattal hogy fel tud e szedni. Miért engem választott én nem csináltam semmit!
-Amy...
-Ne kérlek, ne kezd ő már csak egy emlék.-Becsöngettek én pedig oda csapódtam Connor-hoz. Bementünk a terembe és elkezdődött a Fizika óra.
Felszabadultan léptem ki a kapun mögöttem a csipet csapat (Connor és társai). A balett lépéseket ismételgetve várakoztam és hallgattam az ide-oda röpködő oltásokat.
-Te meg mit csinálsz?-Kérdezte Connor.
-Táncolok.
-Oké azt látom valami hattyúk tava.-Felnevettem.
-Pont nem, de mind egy.-Legyintettem. Hamarosan mindenki elszállingózott a suli elől még Connor-ék is. 15 perc alatt kell oda érnem a balett teremhez, de ez max akkor menne, ha lesprintelném, ami azért nem kis táv busz kizárt nincs pénzem rá. Pault meg hiába hívom, nem reagál. El fogok késni. Ma van a válogató nem késhetek el! Léptek zaját hallottam a lépcső felől akkor még nem vettem figyelembe gondoltam valamelyik tanár most fejezte be a dolgát. Még egyszer megpróbálom megcsörgetni Pault hát, ha eszébe, jutok vagy valami. A léptek egyre csak közelebb értek majd megállt pontosan mellettem, de utána tovább ment. Értetlenül néztem fel, de már csak a távolodó alakot láttam amint a parkoló felé veszi az irányt. Ismét én és a kétségbe esés egyedül. Vagy még sem? Hamarosan motor robogás hangjára lettem figyelmes a jármű a lépcső előtt befékeztek. Kérdőn figyeltem a motoron ülő személyt, aki levette a bukósisakot.
-Ne vigyelek el?-Mark volt az.
-Nem kell!-Hajtottam le ismét fejem és a telefonomra néztem el kések!
-Hát nem várhatsz az örökké valóságig!-Mondta én pedig beláttam most szükségem van a segítségére, ha akarom, ha nem. Sóhajtva megindultam felé. Mosolyogva le pattant a motorjától és valahonnan elő szedett egy másik bukósisakot, amit felém nyújtott. Felvettem majd felült én pedig mögé ültem és megfogtam az oldalát.
-Ölelj át!-Utasított.
-Még csak az kéne!-Nevettem fel kínosan mire ő csak megvonta a vállát és egy "Majd meglátod" kijelentéssel le is zárta a beszélgetést. Gyorsan lediktáltam a címet ő pedig elindult. Ijedtem öleltem át tudtam, hogy egy önelégült vigyor van az arcán 'mert ő megmondta'. Szemeimet becsuktam és az őt körbe ölelő kezeimen is. szorítottam. Egyik kezét egy percre elvette a kormányról és az enyémre helyezte kézfejem bizseregni kezdett és meglepődve vettem tudomásul, hogy gyomromban ismét pillangók csapkodnak. Nem tartott sokáig az út én még is úgy éreztem mintha órákig utaztunk volna.
-Mikor végzel?-Kérdezte.
-Fél 5-kor, de miért?
-Oké szóval fél 5-re ide jövök.-Mondta majd a motor elindítva elhajtott. Pislogva magam előtt eszméltem rá hogy haladnom kell! Befutottam az épületbe majd gyorsan felvettem a fekete sport toppom és a piros nadrágom. A terembe mindenki izgatottan nyújtott mögöttem pedig még Jean lépett be, aki még a kontyát igazította mellém lépve értetlenül nézett le rá.
-Ma jönnek a koreográfusok?-Kerekedett ki a szeme ijedten. Bólintottam mire ő szitkozódni kezdet végül leült mellém és angol spárgába ülve nyújtani kezdett. Sheila mosolyogva lépett be mögötte pedig egy 49 éves nő és egy 51 éves férfi lépett be. A barna hajú férfi mosolyogva mért végig minket a mellette ácsorgó vörös nő pedig a tanárunk felé fordulva kérdezgette a tudásunkról.
-Mrs Elvey inkább nézze meg a lányokat próba közben.-Mosolygott Sheila majd ránk nézett.-Mindenki egy sorba egy kettő.
A férfi és a nő ide-oda járkált a terembe nekem pedig rettenetesen izzadt a tenyerem mivel nagyon izgultam.
-Jó akkor most lehetne, hogy csak ők táncolnának.-Mutatott rám is a férfi mire én kissé zavartan oda álltam a többiek mellé, akiket ki szólítottak. Mindent a pontos utasítás szerint hajtottunk végre. Lana és Hope mellett úgy éreztem semmi esélyem de Lana egy egyszerű mozdulat sort nem tudott végig táncolni. A férfi rá nézet.
-Kérlek, ülj le.-Mondta mire Lana szipogva leült, Hope állát felemelve táncolt tovább. Kopogást hallottunk mire a zene elhallgatott, de a férfi nem mondta, hogy állj Hope megállt, de én még így is folytattam. A nő szólásra
nyitotta a száját, de a férfi rá nézett. Mint ha egy percre egyedül lehettem volna a zene tovább folytatódott én pedig nem vesztettem el a fonalat, hanem extráztam. Olyan lépéseket tettem bele, ami már nem gyakorlás volt. Egy kifejező tánc amibe minden érzést bele loptam, amit az elmúlt pár hónapban éreztem csalódottság szomorúság. A zene felgyorsult én pedig boldogan táncoltam tovább. Mikor leállították azt.-Rendben elég lesz! Így kell csinálni, lehet rossz lesz, a zene megáll, de a shownak soha nincs vége! Köszönöm szépen kedves..?
-Amy, Amy Artmenson
-Rendben Amy bemutatom a táncos társadat Dick Balman-t.-Mutatott rá egy srácra rá nézésre 17-nek saccoltam. Miután bemutatkozott Dick a többiek haza mentek így én Dick és a koreográfusok-akikről kiderült, hogy a férfit Nathan Utteridge-nak hívják a nőt pedig Kendra Elveynek-maradtunk a terembe. Megtanultuk-nagyjából- a tánc elejét, de mivel nem volt sok időnk így hamar abba hagytuk.
-Srácok egész jó volt! Amy az ugrásnál nagyon figyelj nem zuhanó repülő vagy!-Mr.Utterdge szavaira hevesen bólogattam Dick pedig a nevetést próbálta elfojtani.-Dick ne nevess a borzalmasan tartottad Amy-t a felemelésnél. Lesz mit dolgozni, de jó lesz ez!
-Apropó jó Amy hagyd az emelés után, hogy Dick vezessen, ne aggódj, nem rontja el. Reméljük.-Tette hozzá Mrs.Elvey mire felnevettem.-Na, jól van, akkor vásárnap 9-ről 3-ig vagyunk és tánc ezerrel! Na, nyomás haza piheni. Sziasztok!
-Viszlát-Mondtuk kórusban majd az öltözök felé vettük az irányt, hogy át öltözzünk. Nem hiszem el, hogy én kaptam a szerepet ez hihetetlen! Kiléptem az öltözőből, ami előtt Dick várt és az emelést kezdte el magyarázni.
-Nem lehet ne vasárnap el próbálni?
-De lehetne, de akkora már tudni szeretném. Szombaton rá érsz?
-Igen persze.
-Oké akkor majd...van facebook-od ?
-Persze. Tudod, mit akkor ott megbeszéljük a helyet.
-Szuper, de azért nézzük már meg kérlek!
-Most öltöztünk át, de oké.-Felemelt és jó volt elsőre sikerült jól megcsinálni letett majd összepacsiztunk. Egy kocsi fordult be a parkolóba mire Dick felkapta a fejét.
-Majd akkor szombaton, szia!-Intett és a szürke opel felé ment, amiben egy szőke lány ült mikor Dick oda ért megcsókolta a lányt majd beült ő is a kocsiba. Intetem, neki ők pedig visszaintetek és elhajtottak. Gondolom a barátnője szép páros!
-Na, most már mehetünk?-Hallottam a túlismerős hangot.
-Neked is, szia, Mark!
-Ezt igennek vesszem.-Megvontam a vállam majd felhúztam a bukósisakot. Legalább van ingyen taxim. Szorosán átöleltem majd indultunk is. Kezdem megszokni milyen, ha az ember motorozik. A Mills ház előtt parkoltunk le. Leszálltam a mociról majd felé nyújtottam a sisakot.
-Köszönöm a fuvart, de most megyek, szia!-Ennyi volt sarkon fordultam és bementem nem szólt utánam, mint múltkor nem hallhattam a néha már-már idegesítő hangját jobb is így, Belépve a házba a hideg megcsapta az arcom a tavaszi estéken már érezhető a közelgő nyár, de most kint százszor melegebb volt.
-Sziasztok!-Köszöntem majd beléptem a napaliba ahol a szüleimet és az egész Mills családot pillantottam meg. Oké ez fura!
-Amy!-Pattantak fel a szüleim, akik jó szorosan megöleltek. Rég nem éreztem szüleim illatát, azt a megszokott otthon vagyok érzést, amitől mindig megnyugszok. Anya megtörölte a szemét.
-Te nőttél.-Ne már ez komolya anya?
-Nem hiszem.-Ráztam meg a fejem majd apára néztem, aki boldogan mosolygott.
-Nem hiszed majd el milyen házat vettünk jó nagykert ahol majd jót fogunk sütögetni!
-Egészen biztos vagyok benne.-Mosolyogtam.
-Na, jól van, köszönünk mindent Sara és Paul nagyon sokat segítettetek.
-Ugyan már. Amy egy angyal szinte észre se vettük. Tilly-nek rengeteg önbizalmat adott, amit meg mi köszönünk!
-Amy pakolj össze és akkor megyünk is.-Parancsolt rám anya-
-Rendben.
-Oh Amy sikerült eljutni balettra sajnos nem értem rá.-Kérdezte aggódva Paul
-Igen megoldottam. És megkaptam a szerepet duettet fogok táncolni.
-Na, látod mi megmondtuk tehetséges vagy nem szabad abba hagyni.-Mondták büszkén a szüleim.
-Azért az előadásra minket is hívjatok meg!-Nevetett Sara, de én már csak alig figyelve felszaladtam és pakolászni kezdtem.
-Azért hiányozni fog, hogy nem kell rád várni reggelente.-Hallottam meg Max hangját.
-Ugyan így is úgy is foglak még titeket boldogítani!
-Alig várjuk!-Nevetett Harvey. Végül ők is segítettek pakolni így hamarabb kész lettem. A szoba ismét üres lett én pedig vonallá préselve a szám meredtem magam elé. A bőröndökkel a srácok segítettek így hála a jó égnek nem nyomtam le egy bukfencet se a lépcsőn.
-Azt hiszem minden meg van.-Vágtam közbe a szüleim és Sara-ék beszélgetésébe.
-Rendben menjünk.-Pattant fel apa és mosolyogva kezet rázott Paul-al majd mindenkitől elköszönve kiindult még gyors megöleltem Tilly-t.
-Ki fogja így befonni a hajam?-Kérdezte boci szemekkel.
-Ha bármi van, bárki piszkál, esetleg egy balett lépés nem megy, csak szólj, én itt leszek.-Bólintott majd hátra araszolt bátyjai mögé és onnan intett nekem. Kilépve az utcára kicsit megborzongtam majd magamon a lenge kabátot összevonva a kocsi felé lépkedtem. Szüleim mögöttem jöttek és valamiről tárgyaltak nem akartam zavarni, hisz ha akarnak mondani valamit, szólnak. Beültem a kocsiba és kifelé bámultam az ablakon. A telefonom jelzet hogy üzenetem jött.
Aaron: Azt a rohadt mennyit költöttél erre?
Én: Emiatt ne aggódj, csak használd egészséggel.
Aaron: Nagyon szépen köszönöm. Azt hiszem majd Colin-nak kell, rólam leszednie annyira tetszik! Még egyszer nagyon köszönöm Amy! :D
Én: Semmiség. Na de megyek anyáék sikeresen megtalálták London-t meg a leendő új házunkat úgy, hogy pakolunk vagy is majd holnap ma már álmos vagyok. Na, de szia!
Aaron: Szia! Holnap majd beszélünk skypen is oké?
Erre már nem válaszoltam csak gyors kipattantam a kocsiból a ház előtt. Nagy volt, de nem giga nagy, amiben van hat felesleges szoba. Olyan pont jó tökéletes az Artmenson családnak. A szobámba letettem a cuccaimat majd körbenéztem sok doboz nagyon sok doboz. Csak egy matrac volt a földön már beágyazva. Köszi, anya! Elő vettem a tus fürdöm és a törölközöm majd a fürdő keresésébe kezdtem. Egy kis segítséggel, de megtaláltam majd gyors letusoltam majd fogat mostam és igazából csak a szokásos esti lefekvéssel kapcsolatos dolgok.
*Reggel*
Nos, hazudnák, ha azt mondanám korán keltem. Fél 10 volt én pedig hatalmas sóhajjal keltem ki az ágyból. Telefonomat leszedtem a töltőről. 1 ember jelölt be Dick Balman hát ki más lenne? Elfogadtam majd lebeszéltük, hogy délután 2 kor találkozunk a táncterembe, amit ő már megbeszélt Sheila-val. Pizsiben bandukoltam le a lépcsőn és a konyhában kötöttem ki anya egy gőzölgő tejeskávéval várt, amit hálásan fogadtam el.
-Hallottuk voltál randin.-Mondtam anya mire én félre nyeltem.
-Ohh hogy az.. Hát.. izé Sara mondta el?
-Igen ő, de te egyszer se említetted! Legalább bemutatnád? Vagy csak mesélj róla!-Idegesen haraptam alsó ajkamba majd megvakartam a tarkóm és apára néztem hátha segít, de ő csak egy "engem ne rángass bele" pillantást küldött ezzel le is rendezte. Hogy lehet az, hogy másoknál az apa keresi a puskát, míg az édesanya próbálja a férjét nyugtatni?! Sose fogom megérteni! De mit lehet tenni anya egy tigrisnek is elmenne, aki a kölykeit védelmezi.
-Én felmegyek pakolni, köszi, a kávét!-Motyogtam zavartan és kezeimet tördelve rohantam fel a lépcsőn.
***
A hónapok teltek és hamarosan itt a nyár mi pedig Dick-el agyon gyakoroltuk a táncot, hogy biztosan menjen. Még a tavaszi szünetben is mindig menni kellet heti 2 próba, ami 3 óra hosszú volt egy kisebb szünettel volt, hogy maradtunk még csak mi ketten biztosra akartunk menni. És mi lett a gyümölcse? Az biztos, hogy megérte! Kihoztuk magunkból a legtöbbet, amit csak lehetett. Dick-el nagyon jól kijövök így meg van a kellő összhang. A suliban is minden oké. Az utolsó két hetet töltjük együtt a tanárokkal. Az év elején indult minta osztályból hát. ha őszinte vagyok, azt mondom borzalmasan rendetlenek lettünk talán szépítettem is egy kicsit. A jegyekkel nincs, probléma idézem a tanárokat "Nagyon jó eszű osztály vagytok, de az a nagy szátok nem leszünk így jóba! ..." blab blab blab.. Hát igen ici-picit talán rossz hatással van ránk Connor, Nate és Molly de csak egy kicsit! Amúgy meg vannak még jó gyerekek, mint. Mint Odett! Aki szembe száll hát úgy kb mindenkivel, hogy "Most már fejezzétek, be tanulni szeretnék Connor csendet! Veletek képtelenség tanulni tanárnőőő rakjon már rendet!" Aztán mindenki veszekszik mindenkivel. De amúgy jó osztály vagyunk mármint osztályközösség.A mai napom is úgy indult, mint a többi keserves nyögésekkel-ne értsétek félre!-szenvedtem ki magam a puha ágyból. A szobám egész jó lett úgy mellékesen.
A fürdőbe mentem készülődni utána pedig felöltöztem és gyors megreggeliztem.
-Amy elraktad a kikérőt?
-Mit?-Néztem anyára fáradtan még korán van nekem.
-A verseny pénteken van és a tanárod tegnap adta oda, hogy csütörtökön vagy is ma keresd, meg az igazgatót rémlik?
-Ja, azt! Igen este, de azért megnézem.
-Helyes!-Még hallottam, ahogy azt mormogja, hogy "Mi lenne vele nélkülem?" Jó kérdés... Szerencsére jól emlékeztem és elraktam.
Az iskola folyosóján kerestem az igazgatót, akit sehol nem találtam ez jól kezdődik megláttam a helyettest így hát oda siettem.
-Elnézést a zavarásért Mrs. Mayer. Csak az igazgató urat kerestem, de mivel nem találtam ezért önnek szeretném oda adni a kikérőmet lehetséges vagy keresem meg Mr.Tomlinson-t?
-Nem kell, majd én oda adom neki.
-Köszönöm szépen! Viszontlátásra!-Köszöntem el udvariasan majd megkerestem a rajztermet.
Épp szünetben beszéltem meg Bridget-el és Matt-el a The 100 legújabb részét, amibe néha Odett is beleszólt, aki a rajzórán elkezdett tájképét folytatta. Hamarosan az igazgató lépett ki az udvarra és megindult felém.
-Ms. Artmenson szeretnék önnel beszélni négy szemközt.
-Ohh mi mentünk is!-Léptek le Odett-ék.
-Szóval a pénteki tanításinapról elengedem de! Szeretném, ha a suli nyár köszöntöm, buliján fellépne, mint ifjú táncos, aki a tanulás mellett szán időt a balettra is. A diákoknak jót tenne egy kis művelődés! Na, mit szól kisasszony?
-Nagyon szívesen fellépek!
-Rendben akkor még megbeszéljük ezt a tánc tanárjával, aki pénteken a második óráról vinné el igaz?
-Igen, de a testnevelés óránk lesz akkor és bemelegíthetnék ott a táncos párommal?
-Persze majd szólok a tanárnőnek.
-Köszönöm szépen!
-Én köszönöm!
Sajnos nekem nem szabadot beszélnem, mert ez egy"meglepetés" de egész nap ment a találgatás hogy vajon ki akarnak e csapni? De miért tették volna hisz nincs rá okuk. Vagy még is? Szóval ehez hasonló dolgokat hallottam vissza. Ebédszünet Oldalamon Odett és Bridget Connor és bandája pedig ma már megunták az iskolát szóval kémián "rosszul lettek". Mind a hárman ennél már csak a kifogásuk jobb miszerint Nate-ki már?- romlott szendvicset adott nekik, amit ők megettek. Persze ez nem igaz, de az iskolaorvos inkább haza küldte őket. Most tuti megy, az Xbox vagy nem tudom. Leültünk a nagy asztaltól nem mesze, mert Bridget szerint egy lány nyomul Nate-re.
-Hogy lehet valaki egyszerre okos és idióta?-Sóhajtott fel Odett miközben a gyümölcslevesnek álcázott valamit kavargatta.
-Most kiről van szó?-Kérdeztem gyanakodva.
-Ezt hangosan mondtam ki?
-Igen. Tehet, mesélj, kiről van szó?-Mosolyodott el Bridget és kibontotta az ételhordóját és elő vette az otthonról hozott ételét. Allergiás de még lesz, egy óránk tehát maradnia kell.
-Hát kiről? Okos, de lusta tanulni! Van esze, de nem használja és még hülyeségeket is csinál. Sőt nem is olyan csúnya. Én ... Connor-ról beszélek.
-Neked tetszik!-Tátva maradt a szám ő utálja a legjobban.
-Azt hiszem igen.. de én nem vagyok Molly Litwin neki pedig tuti a deszkás lányok tetszenek akik punk-rock-ot hallgatnak.-Felnevettem.-Amy ez nem vicces! Belezúgtam az ős elllenségembe.-Könnyezni kezdtem annyira nevettem és közben próbáltam vissza folytani de lehetetlen volt.-Nyögd, már ki mi bajod van!
-Semmi csak vicces hogy egy ennyire magabiztos lány most tökre kétségbe van esve. A kérdésre ott a válasz, ha akar, majd észrevesz, de előtte mondjuk, ne szid, minden órán nem vesszetek össze minden második mondat után..
-Második? Ugyan Amy ne túloz! Ők csak vitázva kommunikálnak.-Szólt bele Bridget is.
-Igaz. Szóval közeledj, felé kedvesen majd csak veszi a lapot!
-Hát jó megpróbálom.
Bridget az ajtó felé kapta a fejét mikor a kosarasok beléptek valamin nagyon nevettek khmmm feltűnési viszketegség. Bri ijedten nézet felénk, ott volt Matt, aki mögött egy lány loholt. Szemében, mint ha tűz lobbant volna fel megfogtam a kezét nehogy neki ugorjon. Szerény lányka, de ha valami idegesíti... A tűz és a szikrákat könnyek váltották fel, mert a csaj Matthoz bújt, aki zavartan tolta el a nyomulós leányzót. Bri felállt visszavitte a tálcáját mind ezt olyan tartással, amit minden tini lány megirigyelne főleg ilyen szituban.
-Utána megyek!-Álltam fel, de Odett elkapta a karom.
-Várj nem kéne... Kicsit magára hagyni?
-Szüksége van rám.. meg rád is !-Mosolyodtam el hihetetlen milyen jóba lettünk, mint három testvér csak mi nem veszekszünk. Bridget után loholva kerültük ki az éhes embereket a folyosón igyekeztünk a szúrós "Mit képzelnek ezek a gólyák!?" Féle pillantásra ügyet sem vetni. Bridgetet az udvaron kaptuk el. Sírva volt dühös, már ha van ilyen kifejezés.
-Matt egy igazi köcsög ! -Pontosan ! Egy igazi népi cserépedény!-Helyeseltem Odettel pedig felnevettünk. Át karoltuk a barátnőnket majd egy más mellet baktatunk a termünk felé ügyelve arra, hogy ne fussunk össze Mattel. Sikerült is! Ma még volt egy balett órám ahol el próbáltuk a táncot, ami nagyon jól megy és te jó ég holnap verseny ! A tanárok nem izgulnak, szerintük jók vagyunk. Dickkel ezerszer, sőt EZER EGYEDJÉRE is át beszéltük a táncot. Otthon ledobtam a táskám majd mivel már mindenki evett gyors vacsiztam utána pedig közösen a kanapén ülve végig hallgattuk Audrey beszámolóját az első ovis napjáról. Utána meg korán lefeküdtem. Borzasztóan izgultam már reggel is. Kikecmeregtem az ágyból és neki láttam a reggelnek tudjátok öltözés meg ilyesmik. A sulihoz érve sem nyugodtam meg. Az első órát csak végig ültem, de mikor kicsöngettek... Hát igen gyomrom minire zsugorodott. Lebaktatunk a tesi teremhez majd a nagy szárnyú ajtónál szétválva a, fiúk lányok mentünk öltözni. Magamra kaptam a próba ruhám majd a hajamat kontyba raktam. Sheilaval a terem előtt találkoztunk hasonlóan izgult.Dick és a koreográfus Mrs.Every is megérkeztek. A testnevelés tanárom bemutatkozót majd az egész pályát felajánlóta mert szerette volna megnézni a bemelegítés a nyújtást. Ebben a sorrendben is haladtunk. Miután a bemelegítés meg volt kicsit rá nyújtottunk a spárgára hogy biztonságosan lemenjen.
-Oké srácok szép lassan ne hogy lesérüljetek!-Aggódott a tanárom mi pedig bele ütünk az angol spárgába. -Azt a (cenzúra)-Káromkodott Connor egy igen cifrát mire a tanár elkérte az ellenőrzőjét. -Öhmm szóval Amy ülj át békába.-Mrs.Every értetlenül nézet, rá mert nem a szakszót alkalmazta. Elpróbáltuk a forgásokat egy emelést és kicsöngettek. Kisétáltunk a kocsik felé-persze nem próba ruhába!-. A helyszínre kb. 1 és fél óra múlva megérkeztünk. Minden rendben ment megnéztük a riválisaink technikáját kisminkeltem magam át öltözünk majd egy kicsit még nyújtottunk. Épp Dickel sétáltunk mikor megkaptam egy sms-t. Aaron: Szia, apróság itt vagyunk mi is a helyszínen Connoral sok sikert ! Én: Komolyan köszönöm szépen ! Dicknek elmeséltem, hogy kik is a két bajkeverő, akiket ide beengedtek mikor valaki megállított minket. -Te is itt vagy ! Basszus most már semmi esélyem!-Hülyült a srác. Fekete haj kék szemek izmos alkat. Amolyan tökéletes. Dick felnevetett. -Szia Will ! -El se hiszem, hogy ismét összefutunk ! Most én viszem el a díjat ! -Bocs Will nincs szolóm. Úgy hogy hozd is el azt a díjat. -Hát nem kell aggódni meg lesz ! Ő a táncos párod ? -Őnek neve és füle is van.-Mutattam az említett érzékszervre. -Értem én. Na és hogy hívják a kisasszonyt?-Csókolt kezet. -Amy Artmenson és az úrat?-Folytattam a játékát. -Becses nevem Will Philips. -Örvendek William. -Maradjunk a Willnél ! -Skacok bármenyire vicces nézni a beszélgetést menni kéne, mert elkezdődött!-Dicknek igaza volt tényleg elkezdődött, sőt már az első pár is fenn volt. Sorra jöttek a duettek szólók triók csapatos táncok. Mi pedig már kint álltunk a színpad szélén. Dick bevezetett mikor a nevünket mondták és elindult a zene. Minden megszűnt, áh dehogy inkább mindenre figyelnem kellett egyszerre úgy, hogy mosolyogjak is. Nem rontottunk, sőt jobb volt, mint valaha de még mindig féltem még hátra van az eredményhirdetés.
Tánc:
Hello Everybody !
Elnézést kérek a késés miatt, de mint tudjátok általában kések. Félreértés ne essék imádok írni ! De néha az idő sajnos nem igazán engedi. Remélem kimerítő részt hoztam amit már a téli szünet alatt elkezdtem majd mindig írtam hozzá de most szerintem befejeztem. Lehet kicsit össze van csapva de mindenképp akartam hozni valamit. Jó olvasást !
Luca Ford
Dick Balman
